Ízelítő Mónos Jenő képeiből |
További festményeket a
Képtárban láthattok tőle!
Feltöltöttem
élvezhető nagyságban!
Új képtárban!
| |
|
FALCON_amatőr grafikus és festő alkotásaiból láthattok a Képtárban.
/Bal részen kattints: Alkotásaim: Képeim : Falcon alkotásai /
| |
Klikkelj és hallgasd a Beatlest! |
| |
|
Gyermekként nem szívesen hallgattam operát. Nem értettem, hogy mindent áriázva mondanak. Akkor még nem tudtam, nem éreztem, hogy az énekelt szöveg elkülönül a hétköznapi beszédtől, furcsa rangot ad a szónak, mintha így érne el a legtitkosabb helyekre, szívünk, érzelmeink legmélyére. Talán a Teremtő közelébe...
Ma már tudom, hogy így van.
Az ének ajándék.
Legmélyebb érzelmeink megmutatására, szavakkal kifejezhetetlen érzések megértésére.
Kodály ezt úgy fogalmazta meg:
"...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpoziciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat."
NE HAGYJUK ELVENNI MAGUNKTÓL EZT AZ AJÁNDÉKOT!
FESZÜLT, ZAKLATOTT, MAGÁNYOS HANGULATBAN KEZDJÜNK DÚDOLNI EGY-EGY KEDVES DALLAMOT, VAGY BÁRMIT, AMI SZÍVÜNKNEK KEDVES. | |
|
Néhány Woody Allen idézet
Gyönyörű gyerekeim vannak. Hál'istennek a feleségem megcsalt...
A feleségem a nászéjszakáig félt a sötétben. Aztán meglátott engem ruha nélkül. Azóta világosban is fél.
A feleségem a legrosszabb szakács. Mi mindig a vacsora végén imádkozunk...
Egyszer valaki ellopta az autónkat. Kérdeztem a feleségem, látta-e, hogy néztek ki a rablók? Erre azt mondja: "Nem láttam őket, de a rendszámot felírtam!"
Egyik nap azt mondja a feleségem, vigyem le a szemetet. Mondtam neki: "Te főzted, hát te is tüntesd el!"
Egyik nap felhívtam a feleségem. Azt mondtam neki: "Drágám, eszembe jutottál, és egészen begerjedtem". Azt kérdezte erre: "Ki beszél?"
Mondtam a fogorvosnak, hogy sárgák a fogaim. Azt tanácsolta, viseljek barna nyakkendőt.
Ez egy szerencsétlen nap... Felkeltem reggel, fogtam az inget, leszakadt róla egy gomb. Fogtam a táskámat, leszakadt a füle. Félek kimenni a wc-re...
Nagyon csúnya vagyok. Az apám azt a gyerekfényképet mutogatta mindenkinek, amit a pénztárcájával együtt adtak.
Mondtam az orvosnak, hogy engem mindenki utál. Azt mondta, ne legyek nevetséges, még nem is találkoztam mindenkivel.
Amikor gyerek voltam, a szüleim sokszor költöztek. De én mindig megtaláltam őket.
A feleségem és én 20 évig boldogan éltünk. Aztán találkoztunk...
Tegnap megmentettem egy lányt a nemi erőszaktól. Uralkodtam magamon.
Elmentem az orvoshoz, és elpanaszoltam neki: "Doktor úr, minden reggel, amikor felkelek, és a tükörbe nézek, hirtelen elfog a hányinger. Ön szerint mi bajom?" Azt mondta: "Azt nem tudom, de a látása tökéletes."
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Nem tudom, hogy tudják a nők 3 perc alatt megállapítani, hogy rossz vagyok az ágyban?
Nem értem az emberek miért nem esznek szart. Százmilliárd légy nem tévedhet!!!
Woodí
kamillatea
Jön egy nő a dokihoz, kékre-zöldre verve, mire a doki felkiált:
- Istenem, mi történt magával? A nő sírva mondja:
- Akárhányszor jön haza az uram részegen, mindannyiszor megver ...
- Hmm, - mondja az orvos - tudok erre egy teljesen biztos és hatásos szert!
Azután, hogy az ura hazaért, vegyen egy csésze kamillateát és öblítse vele
a torkát, és alaposan öblögessen!
Két hét múlva jön ugyanez a nő a dokihoz; virágzóan néz ki és mondja:
- Doktor úr, ez csodálatos, amit javasolt!
Képzelje, jön az uram holtrészegen én meg csak öblögetem,
és öblögetem a torkom, ő meg nem bánt engem...
- No látja! - mondja a doki szerényen - egyszerűen csak kussolni kell ...
| |
|
|
|
Zokogásból...
PG. 2009.01.18. 16:45
Valahogy úgy emlékszem...
Zokogásból... sírdogálásba...
Valahogy úgy emlékszem, hogy sírtam Anyám keble után...
Talán ekkor kezdődött, s azóta is tart vágyakozásom. De mégis, előbb kezdődhetett, mikor élni vágytam. Minden áron! Mert nem lehetett könnyű egy jóságos ember helyzete, mikor életem áráról tett kijelentést.
Késtem, s ez a jóindulatú ember közölte velünk - anyával és születni akaró kisdedével - hogy vagy az anya, vagy a kisded...
Sem Anyám, sem magam nem mondtunk le az életről. Mindketten élet után vágytunk. Mi más lehetett annak az alapja, hogy mégis átéltük nehéz születésemet. Ez az ember karjába kapott, s azt mondta Anyámnak: micsoda szép székely fia született! Mert ő volt a szülészorvos.
Az előbb megirt születés már régen történt. Azóta már elhunyt szeretett Anyám, s hajam is igencsak szürkére változott. Emlékeim viszont meggyőződésekké váltak. Sok emlék, sok meggyőződés.
Mindinkább tudatossá vállnak emlékeim. Megerősödik a sok érték, melyek nyomatékossá tették őket bennem. Emlékszem, hogy kicsiny korban toporzékoltam, orkánszerűen zokogtam, ha valami végett nem tehettem. Nem tehettem, mert nem tudtam. Vagy túl kicsi voltam és gyenge, vagy nem tudtam a megoldásokat. Ezt nevezem zokogásnak. Többnyire sokáig tartott. Majd átváltozott sírássá, szipogássá. Megalkuvásra csak a szülői erő, vagy a környezet erőszaka vitt rá.
Ahogy az idő haladása több lehetőséget eredményezett, a megoldások is könnyebben történhettek. Ez segíthetett hozzá ahhoz, hogy a tehetetlen zokogásból mindinkább sírás lett, majd szipogás.
Ma már nem zokogok, sírok vagy szipogok. Könnyezem viszont, s ez lélekből ered. Bárhol és bármikor megtörténhet az, hogy elkezdődik. Nem szégyen számomra, csupán tudomásul veszem, hogy mily' érzékennyé váltam lelkileg.
Erre, mint szipogásra utalok. Legalább mindinkább tudomásomra jutnak legjobban kitisztult értékeim. E ponton az emlékekből fakadó értékekre utalok.
Élni akartam, s születtem. Értékek megszerzése alapján haladtam előre. Sokban volt és van részem, s így van is mire emlékezzem. Voltak sikertelenségek és fájdalmak ezen az úton. Ezek viszont tanulságos tényezőkké váltak az idő folyamán.
A csepeli Királyerdőben születtem. Akkor még nem tudhattam, hogy miért neves az a vidék. Igen, nemrég jutott el hozzám az az ismeret, hogy valamikor, hajdanán - királyok vonultak vissza a szigeten. Kérdés, hogy van-e erre emlékeztető tábla, vagy ismertető ott, valahol a szigeten?
Azóta volt háború, u.n. béke, forradalom s felújulás. Akárcsak elődeim, magam is csak keresem a békét, s az által az igazat. A magam igazát, hangsúlyozom. Mert azt egyénenként magunkban hisszük, s ezt így hiszem.
Utamon nem jutottam el a megnyugvásig. Mind tovább kerestem az igazat, annál inkább kitisztult előttem annak a képe, hogy sok, nagyon sok igazat akarok megtudni. S mindazt nem könnyű megtalálni. Ugyancsak nem adják ingyen. Titkokról van szó, ősi titkokról. Hamis tanításokkal szembeszegődve, kitartó elszántsággal gyűjtöm igazaimat.
Ez már nem színpad. Mi is a Szin-pad?
Erre a vásári kikiáltó jut eszembe. "Ide nézz, te mulya! Mit árul a Gyula!
Régi nóta, bárki tudja - de észre veszi-e?
A színpadról még...
Bemutató műsor, ámítás a tudatlanoknak. Ez nem elitélés, hiszen magam is ott tartottam, mielőtt "leléptem az élet színpadjára". A mesterségek egyik módja, amiért is jövedelmet: pénzt, vagy más jutalmat kap az előadó. A cigányzenésztől hallottam egyik turnénkon: "Ma lózuzáért és lóvéért játszunk". S amennyiben figyelemben tartjuk a pénz útját, akkor többnyire eljutunk a kérdés válaszához. Ez szerintem legalább annyira igaz, mint hogy semmi sem történik véletlenül.
S ahogyan ily' módon zajlik élet és idő, könnycseppek és sírdogálások közepette fennmarad a kérdés. Mivel nem a mindennapi u.n. követelmények adnak kifogást a napi igaz kikerülésére, hanem a hírközlés is. Legalább is annyira, mint az éber ész a zűrzavarban. Mert ha rábízom magam a hírközlésre, akkor máris beismerem, hogy a következőkben sem lesz igazam. Rábíztam magam, nemde?
Születtem, mert akartam. Vágytam, hogy éljek. Tudni akartam, s ez a vágyam fennmaradt. Talán népem és törzsem fennmaradása a legfontosabb számomra? Jó kérdés. S amennyiben igy van, akkor ez nem követel magyarázatot.
Hogyan zajlottak események évezredek folyamán? Arról nem tehetek. Arról sem, hogy miért zokogtam. Arról sem, hogy miért sírtam. De arról viszont igencsak, ami végett szipogok.
Ki zokog, sir, vagy sírdogál - mit nem tudnak Ők?
Akarnak, vagy csak mondják, hogy igy van ez, ez az igaz és...? Mit tudnak, s tudnak tenni a fájdalmas lépcsőről való feljebb lépés érdekében? Van kérdés? Mert ha van, akkor van válasz. Van sírás? Bőven van. Van kérdés? Az sajnos már kevesebb. S így van ez a válaszokkal is.
Szipogva, s már nem sírdogálva, hulló könnyekkel veszem tudomásul, hogy a lélek nem alszik. Feléled, ha van még kérdés. Vezérli szerveimet, ha van még pulzusom. S nem szégyen könnyezni, még egy gyenge félnek sem. Férfi a javából, aki könnyeivel tisztul.
| |
|
|
|
Köszöntöm a névnaposokat!
Vörösmarty Mihály:
Névnapra..
Ugy áldjon meg isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.
Mely sok szívnek keserű gyötrelem,
Legyen neked édes a szerelem.
Igaz legyen, s mindig hű, szeretőd,
Ki jobban szeressen, mint te szereted őt.
Bánat ha ér, legyen az rövid éj,
S utána hosszú boldog nap a kéj.
S bárhova visz tőlünk a szerencse,
Lépésidet emlékünk kövesse.
S rokon érzet tartson köztünk hidat:
Te se felejtsd távol barátidat.
| |
|
| |
|
Czégény Nagy Erzsébet:
Látomás Anyámról
Csak ültél némán elmerengve,
Szép homlokodon kelt a nap,
A messze tűnő emlékekbe,
Nyár alélt a kertek alatt.
Hajadban érett őszi búza,
Mondtad, már aratásra kész,
S lágyan ringott, mint angyalhaj,
Kezem tétován nyúlt feléd.
Megérintettem cserzett kezed,
- Rajta évszázadok futnak, -
Mint ágas-bogas tölgyfaágak,
Ujjam alatt elsimultak.
Láttam szemedben ifjúságod,
Visszaragyogott utoljára,
Hulló csillagként tört még utat,
Majd elveszett az éjszakába.
2017-04-25
Ha eljön majd…
Ha eljön majd a tavasz s bomlanak a lombok,
minden kis rügyben arcodon bolyongok.
Virágillatokban illatod keresem,
selymes pázsiton lépteim megpihen.
Odavágylak, hol napfény bontja haját,
s minden madár zengi örömmámorát.
Zsongó nappalokban, éjszaka csöndjében,
vágylak téged minden lélekrezdülésben.
S ha ég sötét palástján kis lámpások nyúlnak,
s örök búcsút intenek jeges, hideg múltnak,
sarjad szerelmünk, mint vetésben a mag,
hajnal fénysátrában újra erőt kap.
2017_02_16
Czégény Nagy Erzsébet:
Első Karácsony nélküled
/Anyához/
Sarokba rekedt a szó,
mint ereszcsatornába
az őszi falevelek.
Advent csendjében
vártam az „eljövetelt”
de a neked készített
ünnepi tányérból
kicsorogtak a szavak.
Szobámban meglapult
Karácsony, s homályba
veszett fények.
Már semmi nem olyan nélküled.
Látom imára kulcsolt kezed,
- Hiszek egy Istenben –
mondtad, s szorítottad
tenyereid között féltésed.
Belém palántáltad szemed
utolsó fénysugarát.
Most bennem ragyogsz,
mint fenyőfán a csillag.
2015_01_01
Angyal hajolt a lelkemre
From: Erzsebet Nagy Czegeny
Translation by: Laszlo Viemann
Angel leant on my soul (10-14-2010)
My true sanctuary,
My chant, afflatus,
I did form “ménage”
Here in to my soul,
You come, transmigrate,
I will set your bed.
As dawn gets purplish,
In my eyes is mirrored,
Lakes are glittering,
In it glint imaged,
A face angelic
Gleams there everything.
Your arm clasp as clinch;
Tender whiff delight,
Your lips red softness;
It’s a cherry spice.
Your soul innocent
Freshly laid snow-white,
Do lean on me dear,
My soul is yearning.
You’re desired to dare,
As lover crave spring.
Rest on my breast-soul,
And do feel the same
As I: harmony,
Peace, than stay at me
You obtain prodigy.
You hear? -- The soundings!
Heaven’s clarions!
Angyal hajolt a lelkemre
Én menedékem,
énekem, ihletem,
építettem házat
itt a lelkemben,
jer, költözz be,
ágyadat megvetem.
Hajnali bíborban,
szememnek tükrében,
csillámló tavak
tükröződésében,
angyali arcod
ott ragyog mindenben.
Karod ölelése;
lágy szél fuvallata,
ajkad puhasága;
cseresznye zamata.
Ártatlan kis lelked
szűz-fehér lepedő,
hajolj rám kedves,
lelkem most epedő.
Úgy vágyom jöttedet,
mint szerelmes a tavaszt.
Pihenj meg mellemen,
s érezd ugyanazt
mint én: harmóniát,
békét, s mellettem
találd meg a csodát.
Hallod?
Szólnak
a mennyei
harsonák.
2010-10-11
| |
Aktuális hónapok és jelentéseik |
| |
|
Sárgarépatorta
Hozzávalók:
30 dkg sárgarépa
5 tojás
15 dkg méz
10 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg mogyoró/dió/mandula
1 teáskanál őrölt fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg
Elkészítés:
1. A sárgarépát megtisztítjuk, lereszeljük.
2. A mogyorót megőröljük.
3. A tojássárgákat összekeverjük a mézzel,
sárgarépával, liszttel, mogyoróval és fűszerekkel.
4. Óvatosan keverjük bele a tojások felvert habját.
5. Kb. 35-40 percig süssük előmelegített sütőben 200 fokon.
***
| |
|
|