Ízelítő Mónos Jenő képeiből |
További festményeket a
Képtárban láthattok tőle!
Feltöltöttem
élvezhető nagyságban!
Új képtárban!
| |
|
FALCON_amatőr grafikus és festő alkotásaiból láthattok a Képtárban.
/Bal részen kattints: Alkotásaim: Képeim : Falcon alkotásai /
| |
Klikkelj és hallgasd a Beatlest! |
| |
|
Gyermekként nem szívesen hallgattam operát. Nem értettem, hogy mindent áriázva mondanak. Akkor még nem tudtam, nem éreztem, hogy az énekelt szöveg elkülönül a hétköznapi beszédtől, furcsa rangot ad a szónak, mintha így érne el a legtitkosabb helyekre, szívünk, érzelmeink legmélyére. Talán a Teremtő közelébe...
Ma már tudom, hogy így van.
Az ének ajándék.
Legmélyebb érzelmeink megmutatására, szavakkal kifejezhetetlen érzések megértésére.
Kodály ezt úgy fogalmazta meg:
"...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpoziciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat."
NE HAGYJUK ELVENNI MAGUNKTÓL EZT AZ AJÁNDÉKOT!
FESZÜLT, ZAKLATOTT, MAGÁNYOS HANGULATBAN KEZDJÜNK DÚDOLNI EGY-EGY KEDVES DALLAMOT, VAGY BÁRMIT, AMI SZÍVÜNKNEK KEDVES. | |
|
Néhány Woody Allen idézet
Gyönyörű gyerekeim vannak. Hál'istennek a feleségem megcsalt...
A feleségem a nászéjszakáig félt a sötétben. Aztán meglátott engem ruha nélkül. Azóta világosban is fél.
A feleségem a legrosszabb szakács. Mi mindig a vacsora végén imádkozunk...
Egyszer valaki ellopta az autónkat. Kérdeztem a feleségem, látta-e, hogy néztek ki a rablók? Erre azt mondja: "Nem láttam őket, de a rendszámot felírtam!"
Egyik nap azt mondja a feleségem, vigyem le a szemetet. Mondtam neki: "Te főzted, hát te is tüntesd el!"
Egyik nap felhívtam a feleségem. Azt mondtam neki: "Drágám, eszembe jutottál, és egészen begerjedtem". Azt kérdezte erre: "Ki beszél?"
Mondtam a fogorvosnak, hogy sárgák a fogaim. Azt tanácsolta, viseljek barna nyakkendőt.
Ez egy szerencsétlen nap... Felkeltem reggel, fogtam az inget, leszakadt róla egy gomb. Fogtam a táskámat, leszakadt a füle. Félek kimenni a wc-re...
Nagyon csúnya vagyok. Az apám azt a gyerekfényképet mutogatta mindenkinek, amit a pénztárcájával együtt adtak.
Mondtam az orvosnak, hogy engem mindenki utál. Azt mondta, ne legyek nevetséges, még nem is találkoztam mindenkivel.
Amikor gyerek voltam, a szüleim sokszor költöztek. De én mindig megtaláltam őket.
A feleségem és én 20 évig boldogan éltünk. Aztán találkoztunk...
Tegnap megmentettem egy lányt a nemi erőszaktól. Uralkodtam magamon.
Elmentem az orvoshoz, és elpanaszoltam neki: "Doktor úr, minden reggel, amikor felkelek, és a tükörbe nézek, hirtelen elfog a hányinger. Ön szerint mi bajom?" Azt mondta: "Azt nem tudom, de a látása tökéletes."
<!--[if !supportEmptyParas]--> <!--[endif]-->
Nem tudom, hogy tudják a nők 3 perc alatt megállapítani, hogy rossz vagyok az ágyban?
Nem értem az emberek miért nem esznek szart. Százmilliárd légy nem tévedhet!!!
Woodí
kamillatea
Jön egy nő a dokihoz, kékre-zöldre verve, mire a doki felkiált:
- Istenem, mi történt magával? A nő sírva mondja:
- Akárhányszor jön haza az uram részegen, mindannyiszor megver ...
- Hmm, - mondja az orvos - tudok erre egy teljesen biztos és hatásos szert!
Azután, hogy az ura hazaért, vegyen egy csésze kamillateát és öblítse vele
a torkát, és alaposan öblögessen!
Két hét múlva jön ugyanez a nő a dokihoz; virágzóan néz ki és mondja:
- Doktor úr, ez csodálatos, amit javasolt!
Képzelje, jön az uram holtrészegen én meg csak öblögetem,
és öblögetem a torkom, ő meg nem bánt engem...
- No látja! - mondja a doki szerényen - egyszerűen csak kussolni kell ...
| |
|
|
|
Szöszke IV. fejezet
Czégény Nagy Erzsébet 2015.04.20. 18:11
Két hónapig élt Szöszke Józsán a rokonoknál. Nagyon jók voltak hozzá, még túlságosan is szerinte, mert nem engedték, hogy bármit is csináljon. Ez lelkiismeret furdalást okozott neki, hisz nem volt hozzászokva, hogy ne dolgozzon meg az ennivalóért, szállásért. Ezért aztán egy februári napon úgy döntött, visszamegy Böszörménybe, s megpróbál újra munkát keresni. Az sem riasztotta vissza, hogy éppen nagy hó esett. Nekiindult gyalog, nagy reményekkel, hátha gondjaiba veszi a Jóisten. A városba érve, újra róni kezdte az utcákat, s szerencséjére találkozott egy idős nénivel, aki tudott egy helyet, ahol éppen szolgálólányt kerestek. El is kísérte a lányt. Egy gyönyörű nagy házhoz vitte, a többit a lányra bízta. A ház asszonya kissé tartózkodva méregette Szöszkét, nem csoda, hisz 16 évesen is csak 140 centiméter magas volt, elég vékonyka, és bizony már a gerincén is látszott a sok teher nyoma. – No, te lány, felveszlek próbaidőre, havi 30 pengőért, s majd meglátjuk, hogyan bírod a munkát – mondta. Szöszke nagyon boldog volt, s alig várta, hogy bizonyíthasson. Első nap egész estig csak tengerit kellett hántani, de másnaptól már rábízták a házban fellelhető öt szoba, fürdőszoba, konyha takarítását, valamint az összes jószággal járó munkálatokat. Ámultak a háziak, hogy ez a csepp lány mennyit bír, és milyen ügyes. Nagyon megszerették. Volt a gazdáéknak egy lányuk és egy fiuk, az utóbbi nem élt otthon, de a lányuk – a Kisasszony – jó barátságban volt Szöszkével, olyannyira, hogy nyáron, amikor a Kisasszony a tanyájukon tartózkodott, mindig kihívta magához. Így aztán, a napi munka után Szöszke este elindult a 13 kilométerre lévő tanyára, ahová 10 órára ki is ért. Természetesen gyalog. Hajnalban viszont már 4 órakor indulnia kellett vissza, hogy a jószágetetésre időben érkezzen. Egy idő után hazaköltözött a gazdáék fia a családjával. Most már két gazdát kellett szolgálni, ami úgy istenigazából leterhelte Szöszkét. Látástól, vakulásig dolgozott. Igaz, negyven pengőre emelték a járandóságát, de ez is csak arra volt elég, hogy amikor gumicsizmát akart belőle venni magának, a Nagyságos asszonynak kellett kipótolni négy pengővel. No, azt aztán le is fogta a következő hónap járandóságából. Néha, pár órára kimenőt is kapott, ilyenkor lányismerősökkel találkozott, beszélgetett. Tele is beszélték a fejét, hogy ennyi keveset kapni azért a rengeteg munkáért, amit elvégez, miért nem próbálkozik máshol munkát keresni, ahol nem két gazdát kell szolgálnia. Addig-addig mondták, míg egyszer bejelentette a Nagyságos asszonynak, hogy otthagyja őket. Hiába kérlelték, maradjon, ő már döntött. A kapuba kikísérték, és el is sírta magát a Kisasszony és a Nagyságos asszony is Szöszke távozásakor. Megígértették vele, ha valami mégsem úgy sikerül, ahogyan elgondolta, akkor visszamegy hozzájuk.
Szöszke a város egyik malmába szegődött el, itt is negyven pengőt kapott egy hónapi szolgálatért, viszont itt csak egy gazdát kellett szolgálni. Itt sütött életében először kenyeret. Mire a gazda felesége felkelt, már a kemencébe volt a kenyér, s olyan jóra és szépre sikerült, hogy a Tekintetes asszony mindenkinek megmutatta, aki a malomba jött őrölni: - Nézzék már ez a pici leányzó micsoda kenyeret sütött. - Szöszkének ez többet jelentett, mintha megemelték volna a járandóságát. Szeretett itt szolgálni, a gazdáék is nagyon megszerették, még ajándékot is kapott tőlük néha. Négy hónap telt el, amikor a Tekintetes asszony elé állt Szöszkének: - Drága leányzó! Képzelje, elveszik tőlünk a malmot, így nem tudjuk tovább foglalkoztatni. De beajánlottam a város másik malmába, ott már várják. - Így került Szöszke újabb helyre. Itt is hamar megszerették. Sőt, úgy bántak vele, mintha családtag lett volna. A család ötfős volt, mert volt a gazdának két fia és egy lánya is. Körülöttük látta el Szöszke a tennivalókat, és vezette a háztartást. Sütött, főzött, takarított. Kéthetente négy kenyeret sütött. Kimenője is volt, minden héten kétszer lehetett kimenni a városba, csütörtökön és vasárnap. Volt már szép ruhája, öltözete, hisz mindig is adott magára. Ha szegényesen is, de ízléssel és tisztán tartotta magát. Barátnője is akadt, akivel ilyenkor sétáltak a városban, vagy moziba mentek. Rendeződött az élete, volt fizetése, szeretetet és megbecsülést kapott. Több hónapja dolgozott már a malomban, amikor az egyik kimenőnapon, barátnőjével moziba mentek. Kellemesen elszórakoztak a filmen, s amikor kijöttek, az ajtó mellől eléjük ugrott egy fiú. – Elkísérhetem magukat? – kérdezte. A barátnő azonnal rávágta: - Nincs rá szükség! – Szöszke, maga sem tudta miért, annyit mondott: - Ahogy akarja. –
| |
|
|
|
Köszöntöm a névnaposokat!
Vörösmarty Mihály:
Névnapra..
Ugy áldjon meg isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.
Mely sok szívnek keserű gyötrelem,
Legyen neked édes a szerelem.
Igaz legyen, s mindig hű, szeretőd,
Ki jobban szeressen, mint te szereted őt.
Bánat ha ér, legyen az rövid éj,
S utána hosszú boldog nap a kéj.
S bárhova visz tőlünk a szerencse,
Lépésidet emlékünk kövesse.
S rokon érzet tartson köztünk hidat:
Te se felejtsd távol barátidat.
| |
|
| |
|
Czégény Nagy Erzsébet:
Látomás Anyámról
Csak ültél némán elmerengve,
Szép homlokodon kelt a nap,
A messze tűnő emlékekbe,
Nyár alélt a kertek alatt.
Hajadban érett őszi búza,
Mondtad, már aratásra kész,
S lágyan ringott, mint angyalhaj,
Kezem tétován nyúlt feléd.
Megérintettem cserzett kezed,
- Rajta évszázadok futnak, -
Mint ágas-bogas tölgyfaágak,
Ujjam alatt elsimultak.
Láttam szemedben ifjúságod,
Visszaragyogott utoljára,
Hulló csillagként tört még utat,
Majd elveszett az éjszakába.
2017-04-25
Ha eljön majd…
Ha eljön majd a tavasz s bomlanak a lombok,
minden kis rügyben arcodon bolyongok.
Virágillatokban illatod keresem,
selymes pázsiton lépteim megpihen.
Odavágylak, hol napfény bontja haját,
s minden madár zengi örömmámorát.
Zsongó nappalokban, éjszaka csöndjében,
vágylak téged minden lélekrezdülésben.
S ha ég sötét palástján kis lámpások nyúlnak,
s örök búcsút intenek jeges, hideg múltnak,
sarjad szerelmünk, mint vetésben a mag,
hajnal fénysátrában újra erőt kap.
2017_02_16
Czégény Nagy Erzsébet:
Első Karácsony nélküled
/Anyához/
Sarokba rekedt a szó,
mint ereszcsatornába
az őszi falevelek.
Advent csendjében
vártam az „eljövetelt”
de a neked készített
ünnepi tányérból
kicsorogtak a szavak.
Szobámban meglapult
Karácsony, s homályba
veszett fények.
Már semmi nem olyan nélküled.
Látom imára kulcsolt kezed,
- Hiszek egy Istenben –
mondtad, s szorítottad
tenyereid között féltésed.
Belém palántáltad szemed
utolsó fénysugarát.
Most bennem ragyogsz,
mint fenyőfán a csillag.
2015_01_01
Angyal hajolt a lelkemre
From: Erzsebet Nagy Czegeny
Translation by: Laszlo Viemann
Angel leant on my soul (10-14-2010)
My true sanctuary,
My chant, afflatus,
I did form “ménage”
Here in to my soul,
You come, transmigrate,
I will set your bed.
As dawn gets purplish,
In my eyes is mirrored,
Lakes are glittering,
In it glint imaged,
A face angelic
Gleams there everything.
Your arm clasp as clinch;
Tender whiff delight,
Your lips red softness;
It’s a cherry spice.
Your soul innocent
Freshly laid snow-white,
Do lean on me dear,
My soul is yearning.
You’re desired to dare,
As lover crave spring.
Rest on my breast-soul,
And do feel the same
As I: harmony,
Peace, than stay at me
You obtain prodigy.
You hear? -- The soundings!
Heaven’s clarions!
Angyal hajolt a lelkemre
Én menedékem,
énekem, ihletem,
építettem házat
itt a lelkemben,
jer, költözz be,
ágyadat megvetem.
Hajnali bíborban,
szememnek tükrében,
csillámló tavak
tükröződésében,
angyali arcod
ott ragyog mindenben.
Karod ölelése;
lágy szél fuvallata,
ajkad puhasága;
cseresznye zamata.
Ártatlan kis lelked
szűz-fehér lepedő,
hajolj rám kedves,
lelkem most epedő.
Úgy vágyom jöttedet,
mint szerelmes a tavaszt.
Pihenj meg mellemen,
s érezd ugyanazt
mint én: harmóniát,
békét, s mellettem
találd meg a csodát.
Hallod?
Szólnak
a mennyei
harsonák.
2010-10-11
| |
Aktuális hónapok és jelentéseik |
| |
|
Sárgarépatorta
Hozzávalók:
30 dkg sárgarépa
5 tojás
15 dkg méz
10 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg mogyoró/dió/mandula
1 teáskanál őrölt fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg
Elkészítés:
1. A sárgarépát megtisztítjuk, lereszeljük.
2. A mogyorót megőröljük.
3. A tojássárgákat összekeverjük a mézzel,
sárgarépával, liszttel, mogyoróval és fűszerekkel.
4. Óvatosan keverjük bele a tojások felvert habját.
5. Kb. 35-40 percig süssük előmelegített sütőben 200 fokon.
***
| |
|
|